Levéltetvek lepik el a kiskertet? Hernyók majszolják a buxust? De nem tudod, mivel, mikor és hogyan védekezz ellenük?
Amennyiben te imádod ezeket az aranyos kis állatkákat és gyűlölöd a növényeidet, kérlek, ne is olvass tovább - csak rosszul fogod érezni magad!
Ha azonban a kerted a mindened, szeretnél enni azokból amit magadnak termelsz, vagy gyönyörködni akarsz a növényeidben, akkor itt az idő egy kis tanulásra!
Első és egyik legfontosabb kérdés!
Hogyan válasszuk ki a megfelelő növényvédő szert?
Először is azonosítsuk a megvédeni kívánt növényt és azt megtámadó károsítót, esetleg károsítókat, illetve döntsük el, mi a permetezés célja:
- szomszéd bosszantása
- lemosó permetezés
- gyomirtás
- gombaölő permetezés
- rovarölő permetezés
Mivel a dínók már kihaltak, nézzük meg mik a még létező főbb veszélyforrások a növényekre:
- Kártevők: Különféle rovarok, atkák, rágcsálók, amelyek károsítják a növények leveleit, szárát, gyökereit vagy terméseit.
- Betegségek: Gombás, bakteriális és vírusos fertőzések, amelyek a növények pusztulásához vezethetnek.
- Gyomnövények: Olyan növények, amelyek a termesztett növényekkel versengenek a vízért, és a tápanyagért.
- Környezeti tényezők: Szélsőséges időjárási viszonyok, mint például fagy, szárazság vagy túlzott csapadék, szintén károsíthatják a növényeket.
Növényvédelem típusai:
- Mechanikai védekezés: Ilyen módszerek közé tartozik a kézi gyomlálás, a kártevők összegyűjtése, a talajtakarás és a fizikai akadályok alkalmazása (például hálók, csapdák).
- Biológiai védekezés: Ebben az esetben természetes ellenségeket használnak a kártevők ellen. Például, ha egy adott rovar túlzottan elszaporodik, akkor annak természetes ragadozóját telepítik be a környezetbe.
- Kémiai védekezés: A legelterjedtebb módszer, amely során növényvédő szereket, például rovarölő szereket, gombaölő szereket és gyomirtó szereket alkalmaznak. A vegyszerek használatakor fontos az előírások betartása, hogy minimalizálják a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat.
- Integrált növényvédelem (IPM): Ez egy komplex megközelítés, amely kombinálja a fenti módszereket. Az IPM célja, hogy a kémiai védekezést minimálisra csökkentse, miközben a mechanikai és biológiai módszerek hangsúlyosabbak.
Mire ügyeljünk a permetlé készítése során?
Ugye elsősorban: ne igyuk meg!!!
Kicsit komolyabbra fordítva:
Általában egy permetezéssel több kórokozó és kártevő ellen szeretnénk védekezni egyszerre, sőt sokszor még a tápanyag-utánpótlás is ezzel egy menetben történik. Erre egyrészt azért van szükség, mert a károsítók egy időben támadhatják meg a növényt, illetve így spórolhatunk a kijuttatási költségen is. Emiatt sokszor keverjük egymással a használni kívánt permetszereket, lombtrágyákat. De a keverés során érdemes követnünk néhány alapszabályt a sikeres „védőkoktél” készítése érdekében.
Először is figyeljük a növényvédőszer-formák jelzéseit, mert ezek segíthetnek nekünk abban, hogy keverhetőek-e egymással az adott készítmények. Az azonos típusú formák nagy valószínűséggel kompatibilisek egymással, így törekedjünk ezek keverékének használatára. A legtöbb szerforma is keverhető egymással, de egyes típusok, mint például a vizes alapú szuszpoemulziók (SE), igen kényesek, mert már önmagukban is bonyolult kolloidkémiai rendszert alkotnak. Így ezek stabilitását könnyedén fel lehet borítani egy más típusú szer hozzáadásával.
Hogyan juttassuk ki a permetlevet?
Nagyon fontos, hogy a növény minden részét egyenletesen borítsa a permetlé. Sajnos sokszor a nem megfelelő géphasználat és/vagy a hanyag munka következtében a permetlé jelentős része nem jut a célfelületre, a talajra hull, elsodródik vagy a lombozaton nem egyenletesen oszlik el. Emiatt túl- vagy alulpermetezett felületek jönnek létre, ami vagy káros, vagy hatástalan eredménnyel szolgálhat.
Eső után várjuk meg, amíg felszáradnak az esőcseppek a növény felületéről. Vizes növényt semmiképp se permetezzünk, mert megfolyik rajta a permetlé. Használjunk tapadásfokozó-nedvesítő szereket. Főként a még friss, viaszos levelek esetében fontos a jó tapadás. A tapadásfokozó szerek fokozzák a kontakt növényvédő szerek hatását és esőállóságát. Hatásukra a permetlé filmréteghez hasonlóan fedi be a kezelt felületet.
A bekevert permetlevet egy napnál tovább sose tároljuk. Lehetőleg már a bekeverés napján használjuk fel. A maradék permetlevet ne öntsük a lefolyóba, csatornába!
Amennyiben ezt végigolvastad és úgy érzed, a szomszéd bosszantása utáni szakmai rész nem volt igazán neked való, akkor keress minket bizalommal!
